Kőhalmi Levente: Sekély vizeken jártam

Sekély vizén jártam szép tavaknak,

s az illattal mely körbeleng,

elébe menvén szép szavaknak,

sors-é az, ki békét teremt?

Üres percek tükrén át büszkén avatnak

erőt s egót, mely illúziót nevelt,

s borúkönnyek vajh’ meddig tartanak,

ez álom meddig tart, s mit kezelt?