Kőhalmi Levente: Telefonszó

Telefon csörren, alvót ébreszt,

gyönyörű dallam mely mosolyt éleszt

uralkodó sápadt arcra.

Sátáni félelmet, aprót, de ébreszt,

lelkedben tüzet szít, így éleszt,

s felkészít egy őrült harcra.

Szenvedő testet ráz, s felébreszt,

haldoklót csonkít meg, de éleszt,

s riad, ahogy felnéz őrült arca.

Szemedbe néz, mosolya ráébreszt,

ha szemébe nézel, feléleszt,

nem akarsz lépni felé, oda, arra,

mert ha odaérsz, ráébredsz,

mi benned élt felébredt,

s félelmet küld az összes arcra.