2015. április 3., péntek

Kőhalmi Levente: Fényszilánkok











Mikor borúsnak látod önmagad,
s megtagadnád lanyha múltadat,
ők szövik kőpadokra,
szikrázva szállanak, fenn szaladva,
zárt terekből hűs szabadba,
bármily furcsa felszárnyalnak,
égnek alant nyargalnak, felhúznak, rántanak,
s csakis akkor fáj, ha búcsút mondanak.

Kőhalmi Levente: A kárhozott

Rohamléptekkel közelített felém s elnyújtott hangjával szólított meg a bíbor színeket szikrázva táncoltató elmúlásidő. Bölcsnek és hi...