2012. március 5., hétfő

Fekete homok marta velőmet, földpora volt az, mi rágta tüdőmet, álmok angyala írta meg jövőmet, mikor minden vélt s valós kegyelem üres lett és a halál hűs habja e téren átlengett.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Kőhalmi Levente: A kárhozott

Rohamléptekkel közelített felém s elnyújtott hangjával szólított meg a bíbor színeket szikrázva táncoltató elmúlásidő. Bölcsnek és hi...